Egy igen körültekintő sportfogadó írása....minden kedves olvasónak ajánlom figyelmébe.

Lambert 

Bevezető

Ha valakinek nem mondana túl sokat a cím: ez egy stratégia! Egy „martingale” alapú, a sportfogadásban igen hatékony stratégia. A bemutatásra kerülő verziót 2004-ben Frank Belanger - Bookie Buster című könyvében olvashattuk, tanulmányozhattuk. A könyv a fogadás világában alkalmazható elgondolásokkal és „money management”-el foglalkozik. Számomra egyik legígéretesebb rendszere a 9-es számú! Mivel az írás csak az alap struktúrát szemlélteti. Érdemes talán kicsit jobban „kivesézni” ezt az ígéretes stratégiát.

Alapfogalmak

Mielőtt mélyen belevágnánk, talán érdemes lenne néhány szót ejteni az alapfogalmakról. Első sorban a „money (bankroll) management”-ről , a stratégiáról, ezek egymáshoz való viszonyáról és nem utolsó sorban szükségességükről.

Tapasztalatom szerint vannak olyan sportfogadók, akiknek ezek misztikus fogalmak. Vagy azért mert szkeptikusak, vagy azért mert egyszerűen nem is próbálták soha megérteni a jelentésüket. Nos a „money management”, vagy „bankroll management” jelentése az erőforrás irányítása, szervezése, tudatos tervezése, céljaink eléréséhez. A sportfogadásban erőforrásunk a pénz, a szervezés pedig a tétjeink mértékének, fogadásaink mennyiségének, minőségének és milyenségének meghatározása. Amikor a pénz menedzselését egy kialakított rendszerbe foglaljuk, szabályokat állítunk fel, -s be is tartjuk azokat- onnantól hívhatjuk a „money management”-et stratégiának. Így e két fogalom szervesen kapcsolódik egymáshoz, sőt szinte ugyanaz a jelentése a sportfogadásban. Mégis talán a stratégia egy komplexebb fogalom, mélyebb értelemmel, és több konkrét tartalommal. Mondhatnám úgy is, hogy minden stratégia egyben „money management” is, de nem minden „money management” egyben stratégia is!

Viszont nem lehet kérdés, hogy ezen fogalmak tudatos, vagy tudat alatti felhasználása nélkül, hosszú távú nyereséget sportfogadásban elkönyvelni nem lehet! A nyereséghez nem szükséges a fogalmak ismerete, de használata igen. Természetesen én kérek elnézést minden „szerencse fiától” akikre ezek a mondatok nem érvényesek. Ettől függetlenül nekünk, maradék 99.7% sportfogadónak ez mindenképp szükséges az eredményes fogadáshoz.

A „kilences számú” egy nyers stratégia, ahol a fő irány megadása mellett, a szabályok kialakítása saját magunkhoz mérten, fogadói stílusunkat nem figyelmen kívül hagyva, erőforrásunkhoz, a pénzhez igazítva ránk vár.

A #9-es

Az alapok

A legfontosabb, hogy az elején tisztázzuk: a stratégia alapja a „martingale” rendszer. Hogy ez mit is jelent? Azonnal tisztázzuk.

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor csupán annyit jelent, hogy az esélyeimnek megfelelően addig emelem a tétet, legyen az bármilyen szerencsejáték, amíg nem nyerek. Egy egyszerű példával élve, melyhez azért még nem kell számológép:

• 1. fogadás, esélyem: 2,00 , tétem: 1e – vesztes
• 2. fogadás, esélyem: 2,00 , tétem: 2e – vesztes
• 3. fogadás, esélyem: 2,00 , tétem: 4e – vesztes
• 4. fogadás, esélyem: 2,00 , tétem: 8e – vesztes
• 5. fogadás, esélyem: 2,00 , tétem: 16e – nyertes

Látható, hogy 1+2+4+8+16, azaz összesen 31 egységnyi tét mellett, az utolsó fogadásommal 32 egységnyi nyereményt könyveltem el. Azaz az első tétnél előirányzott 1 egység lehetséges nyereményt nyertük meg a tétemeléssel. Amikor ehhez a típusú játékhoz folyamodunk, az első lépés mindig kiválasztani a kívánt nyereséget fogadásonként és abból kiindulva kiszámolni a tétünket. A képlete a következő:

TÉT= (ELVÁRT NYERESÉG+EDDIGI VESZTESÉG) / (ODDS-1)

Ez az egyszerű stratégia elméletileg sebezhetetlen. Gyakorlatban viszont már ez így nem igaz. Mivel végtelen hosszú negatív sorozatra is van esély, ezért kihasználásához végtelen mennyiségű pénzre lenne szükség. Ilyen pedig nem létezik. Mindenkinek vannak korlátai. Akinek nincsenek, azzal szívesen felvenném a kapcsolatot…

Minden olyan sportfogadásban használatos stratégia, melyre azt mondjuk, hogy „martingale” alapú, -különböző utakat bejárva- a végtelen hosszú negatív széria esélyének csökkentését hivatott elérni! Ez a stratégia egy ezek közül.

Fontos azt is tisztázni, hogy a hosszú negatív szériák elkerülése miért fontos. Mert nem csupán arról van szó, hogy hosszú ideig nem nyerünk. Ugyanis a megkötött fogadások száma és a feltett tétek közötti kapcsolat legjobban egy exponenciális függvénnyel írható le. Magyarán az elvesztett fogadások számával a tét nem egyenes arányban, hanem hatványozottan nő (a veszteség visszaírása miatt). Képpel szemléltetve:

Azaz a biztos bukáshoz szükségtelen a végtelen számú negatív sorozat. Egy sokkal kézzelfoghatóbb és valósághoz közelibb negatív sorozat is nullázza a bankot! Szubjektív véleményem szerint mégis van fantázia a rendszerben. Különben nem is írnám ezeket a sorokat. Az eredményes használatát több körülmény javításából érhetjük el. Ezek a következők:

• 1. Mindenképp csökkenteni kell a negatív sorozat esélyét. Ezt megtehetjük, ha megfelelő forrást találunk és olyan kiválasztási rendszert alakítunk ki, amely biztosítja ezt. Magyarul olyan fogadástípusokat választunk és olyan mérkőzésekre fogadunk, melynek eredete és annak statisztikája alapján elvárható és kalkulálható a megfelelő időközönkénti találat. Na most ilyen nincs! Ennek ellenére még mindig nyereségessé tehető a stratégia, ha egy bizonyos szintet hosszabb távon tudunk tartani.
•  
• 2. A második és harmadik körülmény közvetlenül az alkalmazott képletből ered. Növelhetjük esélyünket, ha minél hosszabb negatív sorozatot visel el a „bankunk”. Ennek két eleme van a képletben. Az első a „tét”. Ennek helyes megválasztásával növelhetjük az élettartamot. A tét megválasztása közvetlen összefügg a bankunk nagyságával. Azaz minél nagyobb a bank és ehhez mérten minél kisebb a tét, annál hosszabb „rossz szériát” viselünk el.
•  
• 3. A képlet másik nagy befolyással bíró eleme a szorzó! Minél magasabb a szorzó, annál kisebbek lesznek a feltett tétek, kvázi ezzel is növeljük bankunk élettartamát.

A 9-es stratégia ad egy elgondolást a 3. problémára és arra, hogy hogyan biztosíthatunk egy vesztes sorozattól független állandó nyereséget. A 2. kérdésre mi magunk tudunk következtetni egy kis elemzéssel és bankunk nagyságának megadásával. Végül az 1. probléma megoldása a legnyitottabb kérdés. Ez teljesen az egyéntől, annak stílusától és fantáziájától függ. A lehetőségek végtelenek.

A stratégia maga

A harmadik problémára, miszerint minél magasabb szorzót kell elérnünk egy-egy fogadással, Frank Belanger a következőt javasolja: Ne a kockázatosabb magas szorzókat válasszuk, hanem eleve két mérkőzés megtételében gondolkozzunk! Ez alapból feszeget egy sportfogadók körében igen kardinális kérdést, miszerint tippjeinket egyenként (single), vagy kombinálva tegyük meg? Én ebben nem akarok állást foglalni, de az biztos, hogy a világ legismertebb sportfogadói a „kombi” szót semmilyen nyelven nem ismerik… Tehát ilyen stratégiát javasolni, ahol kombi fogadásokat kell tenni, majdnem felér egy szentségtöréssel! Ami kissé enyhíti az első benyomást, hogy a két mérkőzésből álló kombinációs fogadásokkal szemben nincs akkora ellenszenv, de ez a maximum! Így különleges esetben még elfogadható, ha valóban indokolt! Nézzük is, hogy miért az!

Felvázolok három esetet, három eredő szorzóval, az említett képlet alkalmazásával:

Első eset: az egyszerűség kedvéért állandó 1.50 odds, megnyerni kívánt összeg: 1 egység

1. tét: 2e – vesztes

2. tét: 6e – vesztes

3. tét: 18e – vesztes

4. tét: 54e – vesztes

5. tét: 162e– nyertes

összes tét: 242e

Második eset: az egyszerűség kedvéért állandó 2.00 odds, megnyerni kívánt összeg: 1 egység

1. tét: 1e – vesztes

2. tét: 2e – vesztes

3. tét: 4e – vesztes

4. tét: 8e – vesztes

5. tét: 16e– nyertes

összes tét: 31e

Harmadik eset: az egyszerűség kedvéért állandó 4.00 odds, megnyerni kívánt összeg: 1 egység

1. tét: 0.33e – vesztes

2. tét: 0.44e – vesztes

3. tét: 0.59e – vesztes

4. tét: 0.79e – vesztes

5. tét: 1.05e – nyertes

összes tét: 3.2e

Ezekből a példákból jól látszik milyen óriási a különbség. Így egyértelműen kijelenthető, hogy a magasabb szorzó „oltárán” van értelme feláldozni a „single” tippeket. Az már egy másik vitaindító kérdés, hogy kombi 4x-es, vagy single 4x-es legyen a szorzó. Tapasztalatom szerint fogadó válogatja. Ez teljes mértékben emberi kérdés.

A szerzőnek még van egy okos meglátása, melyet beépít a rendszerbe. Mégpedig annak a problémának a megoldása, miszerint egy hagyományos „martingale” módszerrel csak akkor nyerjük meg a kívánt nyereményünket, amikor ténylegesen is találatot érünk el. Könnyen kiszámolható, hogy ez nem annyira barátságos. Mondhatni lassú, minta csiga. Hisz ha minden nap csak legjobb tippünket játszuk meg, akkor napok, hetek kérdése is lehet egy minimális nyeremény. Ezt kiküszöbölendő, a stratégia szerint a fogadások számának növekedésével növeljük a megnyerni kívánt összeget is! Mégpedig oly módon, hogy annyiszor vesszük bele a tét kiszámításába, ahányadik fogadásnál tartunk.

Ez a következőképp néz ki, egyben ez a végső képlet is: (X megnyerni kívánt összeg)

1 fogadás – TÉT=1X / ((ODDS1 x ODDS2))-1

2 fogadás – TÉT=(2X+EDDIGI VESZTESÉG) / ((ODDS1 x ODDS2)-1)

3 fogadás – TÉT=(3X+EDDIGI VESZTESÉG) / ((ODDS1 x ODDS2)-1)

.

.

.

és így tovább.

Nyertes fogadás esetén visszakanyarodunk az első lépéshez.

Adja magát a kérdés, hogy mekkora tét emelkedést jelent egy ilyen plusz tényező. Elsőre talán úgy tűnik, hogy túl magas kockázatot generál, de ha rászánjuk az időt és számolunk egy példasorozatot, akkor a kép már árnyaltabb lesz. A példában állandó 3,00 lesz az eredő szorzó és 100 egység a megnyerni kívánt összeg és (kivételesen) végig veszítünk.

Tehát 10 vesztes fogadás esetén halmozott nyereség esetén vesztünk –az említett feltételek mellett 16012 egységet. Ha a tétet nem halmozzuk akkor pedig 5683 egységet.

Most tételezzük fel, hogy mindkét stratégiát alkalmazzuk 100 fogadáson keresztül és a 100. fogadásunk nyertes lesz. Könnyen kiszámolható, hogy a halmozott nyereség esetén 100x100 egység lesz a profit. Míg hagyományos martingale esetén a találati arányunktól függünk. Ez teljes mértékben a fogadó ügyességétől függ. Mégis meg lehet becsülni, hogy megközelítőleg hol van az a határérték, ami eldönti melyik módszert érdemes választani. Először ki kell választanunk, hogy bankunk mekkora negatív sorozatot „bírjon el”. Maradok a számomra reális 10-nél. Majd kiválasztunk egy valószínűsíthető átlagszorzót. Ez legyen tapasztalatom alapján a 3.00. Tehát maradunk az előző példánál. Fentebb ki lett számolva a két sorozat vesztesége. Ha kiszámoljuk a köztük levő viszonyt. Amely 2.82, akkor megkapjuk azt a számot, amellyel kalkulálhatjuk azt a találati arányt melynél már nem fizetődik ki a stratégia. Azaz, ha a 100 fogadás alatt a 9-es stratégiával megnyert 10000 egységet visszaosztjuk ezzel, akkor a kapott 3546 százalékra redukálva (35.46%) megmutatja azt a találati arányt, mely felett már biztosan nem fizetődik ki ennek a stratégiának a kockázata, a hagyományos „martingale”-el szemben! Természetesen a számítás minden eleme fiktív. Ezt mindenkinek saját magára mérten kell kiszámolni. A fentebb említett számok viszont megközelítőleg a valóságot mutatják. Hogy példát is említsek, nekem átlagos fogadóként, merészebb játékkal, itt a fórumon vezetett naplómban 24-25% találati arányt sikerült elérnem…

A nyereség halmozásának –vesztes fogadás esetén- ez csupán egyetlen érve, vagy ellenérve volt. A találati arányunk mellett, figyelembe kell venni azt is, hogy mekkora bankkal rendelkezünk. Mennyit szánunk a játékra. Mert minél nagyobb a bank, annál kisebb kockázatot érdemes vállalni. Viszont egyértelműen a kívánt nyereség halmozása mellett szól, hogy míg hagyományos rendszernél egyszerre kell figyelnünk a hosszú negatív sorozatok elkerülésére és a megfelelő találati arányra, addig ennél a stratégiánál csak arra játszunk, hogy megfelelő időközönként legyen legalább egy nyertes fogadásunk! Ez az a különbség ami felértékeli ezt az elemet ebben a módszerben.

A bank és tét nagyságának megválasztása

Talán egyszerűnek hangzik, de közel sem az. Itt ugyanis nem csak arról van szó, hogy mennyi pénzünk van, vagy mennyit szánunk a fogadásra. Figyelembe kell venni, hogy minden fogadóirodánál vannak minimum, s ha jól megy a játék, akkor maximum tétek is. Előre meg kell határoznunk megközelítőleg milyen hosszú negatív szériára számítunk. S el kell döntenünk azt is, hogy mekkora nyereséget szeretnénk elkönyvelni. Ezek ismeretében ki lehet kalkulálni, hogy egy bizonyos téthez mekkora bankroll szükséges, avagy fordítva.

Első lépésben eldöntjük mekkora negatív sorozatra számítunk. Ehhez vissza kell kanyarodnunk az írás elején bevágott grafikonhoz és a később említett 10 vesztett fogadást tartalmazó példához. A grafikonból jól látszik, minden hozzáértés nélkül is, hogy minden egyes fogadással (egy vesztes sorozatban) egyre nagyobb részét kockáztatjuk a banknak.

Ha a bankot 16012 egységnek tekintjük, akkor a következőképp alakul a tét és a bank viszonya:

5. fogadás: 4.12% a banknak a tét

6. fogadás: 6.50%

7. fogadás: 10.05%

8. fogadás: 15.39%

9. fogadás: 23.40%

10. fogadás: 35.42%

Egyértelmű, hogy nyerni szeretnénk. De a vesztés mindenképp be fog előbb, vagy utóbb következni. Ekkor viszont megfelelő szabályokkal még mindig ki lehet szépen szállni és el lehet kerülni a totális csődöt. Ha megtesszük a 7. fogadásunkat, ahol tétünk körülbelül a teljes bankunk 10%-a lesz, majd vesztünk. Még akkor is a csak a 25%-a fog hiányozni a bankrollunknak! Innen felgyorsulnak az események és ha tovább vesztünk, akkor a bankunk 65%-a már hiányozni fog a kilencedik fogadás után! Adja magát a válasz, miszerint eddig már nem szabad eljutni. Mindenki maga választhatja meg, hogy hol húzza meg a határt, de egyértelmű, hogy a 7 vesztes fogadás, 25% bankroll elvesztése még felvállalható. Így tehát ha a bankroll 25 százalékának elvesztésénél nem vállalunk fel további veszteséget, akkor 10 vesztes fogadásra kell terveznünk a sorozatot, amit a 7. vesztés után vagy abba hagyunk, vagy az eszünket mellőzve folytatjuk a fogadást.

A példánál maradva 100 egység kívánt nyereményhez 16000 egység bankra van szükség, ha hármas átlagszorzóval számolok és 10 vesztes fogadásra számítok. Akkor a teljes bankomhoz képest, a megnyerni kívánt összeg fogadásonként, 0.6 százalék környékén lenne ideális. Ezt a számot javaslom 1%-ra kerekíteni. Ennek oka a jó kezelhetőség és az, hogy az eredeti leírás és én is javaslom a nagyobb szorzók használatát (minimum 1.8). Azaz a példában említett 3,00 szorzó igazából a legalacsonyabb javasolt szorzó. Az átlag odds 3 felett lesz, ami lehetővé teszi az 1%-ra való kerekítést.

Második lépésben el kell döntenünk a kezdő bankroll nagyságát. Nyilván ezt el tudja mindenki dönteni. Minden esetre megjegyzem én is, mint sokan előttem, hogy a konyhapénzt senki ne tegye fel, semmilyen fogadásra!

Itt figyelembe kell venni, hogy minden irodának vannak minimum tétjei. Ez pedig nem az a stratégia amit apró pénzzel el lehet kezdeni. Egy gyors számolás után látható, hogy minden megnyerni kívánt 100 egység mögött 10000-nek kell állnia. De ez még mindig csak a megnyerni kívánt összeg fogadásonként. A tét még ebből kerül kiszámításra. Egy hármas szorzónál ez elsőre 50 egység! Ha az egységet forintosítom, látható, hogy 50 forinttal nem mindenhol lehet fogadni. Ezért itt valahol lehet meghúzni az alsó határt (10000 huf) bankroll választásnál.

Megfelelő irodát nem szívesen javasolnék. Ezt mindenki döntse el maga. Elsősorban a bank nagyságától függ. A megbízhatóság, választék, gyorsaság és a jó ügyfélszolgálat minimum követelmények ma már. Ebben mindenkinek megvan a saját rangsora.

Kiválasztási rendszer

A legfontosabb, hogy nyerni csak jó tippekkel és megfelelő találati aránnyal lehet. Így van ez a hagyományos fogadásnál és itt is. A stratégia segít realizálni egy betervezett nyereséget, átlag alatti találati aránynál is, de ha rosszul tippelünk, a bukástól nem ment meg semmi. Ezért örök dilemma az 1-es számú probléma, a kiválasztási rendszer megválasztása. Ez egy igen kreatív tevékenység és mindenkinek saját magának kell megválasztani, hisz a kockázatot is ő fogja viselni. Legtöbben saját tippekkel játszanak. Általában csak tippelnek. Viszont sokan vannak olyanok, akik felfedezni vélnek bizonyos szabályszerűségeket csapatoknál, bajnokságoknál statisztikai alapon. Ezt is ki lehet használni. Lehetőség van közösségeket vagy kifejezetten tipstereket figyelni, ahol igen szép találati arányok vannak. Ne felejtsük el, hogy nem kell minden mérkőzést eltalálni, „csupán” megfelelő rendszerességgel kell a kettes kombiknak bejönniük.

Tapasztalat, konzekvencia

Az első és egyben legfontosabb, hogy mindenképp veszítünk. Ez elkerülhetetlen, mivel nincs végtelen számú pénzünk. A végzetes negatív széria pedig mindenképp be fog következni. Fogadója válogatja, hogy mikor. Ezért a cél az, hogy minél tovább kerüljük el és kitűzzünk egy olyan határt, amin már nem lépünk át. Ez a határ lehet a fentebb említett hét fogadás is, amit megfelelő eloszlású 15%-os találati aránnyal is lehet már tartani. Ha pedig veszítünk, a könyv szavaival élve fogadjuk azt el és kezdjük előröl a sorozatot. Egy-egy negatív sor így 25 fogadás alatt „megtérül”. Tapasztalatból mondom, hogy realitása van az akár 100-as, vagy magasabb számú pozitív soroknak amik bőven fedezik a veszteséget.

Egy bizonyos nyereség után dönteni kell, hogy mit kívánunk azzal tenni! Két lehetséges verziót javaslok. Vagy tartsa meg valaki a nyereményt (utaltassa ki), vagy alkalmazzon tétemelést a fogadásonkénti elvárt nyereségre. Véleményem szerint ne hagyjuk pihenni a tőkét a számlánkon. Ennél a stratégiánál egyszerűen nem éri meg tartalékolni! Ennek oka, hogy a tétünk exponenciálisan növekszik. Egy fentebbi példában már jeleztem, hogy a 10. fogadással már az eredeti bankunk 35%-át tesszük fel! Ez pedig rohamosan nőni fog és még nagyobb lesz ez a szám. Egy ilyen stratégia alkalmazásával éppen ezt szeretnénk elkerülni! Hogy bankunkat „all-in”-re ne kényszerítsük! Már pedig ez történne. Egy példán keresztül szemléltetve: ha produkálunk egy 100-as pozitív sort, akkor az 100 egység fogadásonkénti kitűzött célnál 10000 plusz egységet jelent. Ehhez a kezdő bankunk körülbelül 10000 egység volt. Tehát megdupláztuk a tőkét. Ha netalán negatív széria ér, és végig is játszuk a sort, akkor a 10. fogadás után hozzávetőleg 10000 egységet bukunk. Ha úgy döntenénk botor módon, hogy folytatjuk a sort, akkor az addigi nyereség (10000 egység) egyetlen (!) fogadásra lenne elég! Ebből mindenki láthatja, hogy ezért tartalékolni teljesen felesleges. El sem szabad jutni eddig a pontig! Tartalékolni legfeljebb azért van értelme, hogy a vesztes sorozatok kiesett 25%-át pótoljuk. De ez sem feltétlen szükséges, mert a következőt javasolom. Az elért nyereséget előre meghatározott időközönként adjuk hozzá a kezdő bankhoz és számoljuk újra az 1%-ot! Például ilyen lehet a minimum 50%-os profit határ. Ha valaki produkál egy 50-es jó sorozatot, akkor emelje a megnyerni kívánt összeget. Ezzel viszonylag gyorsan és biztonságosan lehet a bankot építeni.

Fontos még kitérni arra, hogy mennyit is fogadjunk. Ha valaki megfogadja a szerző tanácsát, miszerint mindig a napi legjobb (legerősebb) tippünket tegyük meg, jól teszi. De egy sportfogadásban jártas személy tudja, hogy nem minden nap egyforma.. Péntektől vasárnapig, kupanapokon, nagy tornák ideje alatt, mindig nagyobb a merítési lehetőség. Ezért én azt javaslom inkább, hogy napi két-három fogadásnál ne erőltessünk többet. Én megtettem, hogy napi akár kilencszer is fogadtam olyan bajnokságokra, amikről azt sem tudtam szinte, hogy léteznek. 60 fogadást bírt a sorozatom akkor… Szóval kifizetődő a megfontoltság.

Nem árt, ha már az elején megfelelő szabályok közé tereljük, hogy tippjeinket mi alapján válogatjuk meg. Természetes és nyilvánvaló, hogy nyertes tipp után belefér az, ha kicsit magasabb kockázatot vállalunk. Nem kötelező mérkőzésenként 1.8-2.00 körül tartanunk a tippjeink szorzóját. Ez egy átlagszorzó. Ha épp elkezdünk egy sorozatot, akkor elfogadható, ha kicsit magasabb szorzókat is bevállalunk. Közelítve sorozatunk határszámához evidens, hogy egyre kisebb kockázatot érdemes vállalni. Nincs megállapított minimum szorzó, de 2.00 alatti eredőt semmilyen körülmények között nem ajánlok, 3.00 alá is csak elvétve kerüljön a fogadó. Ugyanis ez olyan mértékben generálja a tét emelkedését, hogy megrövidülhet a sorozatunk és akár 2-3 lépéssel korábban is „elfogyhatunk”. Így nem árt, ha előre felépítjük saját magunk fogadási struktúráját, pusztán csak iránymutatóként.

A szünet. Ha olyan hullámvölgybe kerülünk, ami elbizonytalanít, akkor ne féljünk szünetet tartani. Mindegy, hogy épp hányadik szinten vagyunk a fogadásban. A leggyakoribb eset, amikor rossz hétvége után a fogadási szempontból gyérebb hétköznapokban tovább folytatódik a negatív hullámvölgy. Álljunk meg és várjuk meg legalább a következő hétvégét, ahol jóval nagyobb választékot kapunk két jó tippre!

Végszó

Ritka az olyan „money management”, vagy stratégia, amely tökéletesen kihasználja erősségeinket, stílusunkat. Ezért mindig a magunk képére kell formálnunk azt. Mindig van olyan elem amin változtatnunk kell, hogy eredményesek legyünk az adott stratégiában. Ezt tegyük meg bátran. S emellett soha ne felejtsük, hogy legjobb barátunk a türelem és a vérmérséklet!

Írta: szumos

forrás:http://www.sportfogadas.org/cikk-Strategia___Bookie_Buster_9-174.html